3.3.1. RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ERŐFORRÁSOK

Spanyolországban a környezeti felelősségről szóló törvény értelmében az üzemeltetők számára törvényi előírás, hogy kockázatértékelést végezzenek a tevékenység kockázati forgatókönyveinek azonosítására, a bekövetkezés valószínűsége és egy környezeti kárindex alapján pontozzák ezeket a forgatókönyveket, majd kiválasszák azt a forgatókönyvet, amely a kockázat 95%-át képviseli.

Az Minisztérium az ökológiai átmenetért és a demográfiai kihívásokért  (Spanyolország) három eszközt (ARM-IDM-MORA) fejlesztett ki, amelyek segítenek az üzemeltetőknek a környezeti kockázatértékelés elkészítésében és a kötelező pénzügyi biztosíték összegének kiszámításában.

Modelo de Oferta de Oferta de Responsabilidad Ambiental (MORA), 2014 kiszámítja a környezeti károk helyreállításának lehetséges költségeit. A MORA-modell a környezeti károk helyreállításának potenciális költségeinek kiszámítására szolgáló, nem kötelezően alkalmazandó utólagos eszköz. Információkra van szükség a kár bekövetkezésének helyéről, a kárt okozó ágensről (pl. tüzelőanyag, tűz), az érintett természeti erőforrások mértékéről (pl. fajok száma, talaj- vagy vízmennyiség) és a kár visszafordíthatóságáról. A MORA modell tartalmazza a Spanyolországra vonatkozó környezeti adatokat, kiválasztja a legjobb kármentesítési módszert (amely kiigazítható), és tartalmazza a kármentesítési módszerek egységnyi költségét. A figyelembe vett receptorok a víz (talajvíz, folyók, tenger), a talaj, a fajok és az élőhelyek. Legnagyobb potenciálja ex-ante módszerként van, bár az ex-post értékelések segítésére is használható.

A környezeti kockázatértékelés (ARM) eszköz segít az üzemeltetőknek a környezeti kockázatértékelések elkészítésében.

A környezeti kárindex (IDM) eszköz lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy megbecsülje a környezeti kár súlyosságát a környezeti kockázatértékelésben azonosított egyes kockázati forgatókönyvek esetében. Ez lehetővé teszi a különböző forgatókönyvek összehasonlítását, és egy referencia-forgatókönyv kiválasztását, amely a kötelező pénzügyi garancia összegének kiszámításának alapjául szolgál.

A jelentések szerint számos ágazat fejlesztett ki elektronikus környezeti kockázatelemzéseket az iparáguk számára, amelyek kapcsolódnak a MORA alkalmazáshoz, és automatikusan lekérdezik a kockázati forgatókönyvek becsült helyreállítási költségeit, ami nagyon hasznos kockázatkezelési célokra.

Bővebb információ spanyol nyelven a következő linken érhető el: Modelo de Oferta de Oferta de Responsabilidad Ambiental (MORA), 2014. 

Az eszközök angol nyelvű változata a következő címen érhető el:

https://servicio.mapama.gob.es/mora/login.action?request_locale=en.

Az eszközökről szóló angol nyelvű útmutató a következő linken érhető el A törvény végrehajtásához szükséges útmutató dokumentum. Egy Brosúra is elérhető.

Írország is kidolgozott egy útmutatót (Guidance on assessing and costing environmental liabilities’ a környezeti felelősségek értékeléséhez és költségszámításához; az eseményekből eredő potenciális kötelezettségek (azaz az előre nem látható kötelezettségek) költségszámításához.  Ez a következő linken érhető el http://www.epa.ie/pubs/advice/licensee/fp/. Az első lépés egy szabványos kockázatértékelés (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet szabványai alapján) a kezelendő valószínűsíthető kockázatok azonosítása, elemzése és értékelése céljából. Az útmutató nem kimerítő felsorolást ad a kockázatokról, amelyek jellemzően a következő címszavak alatt merülnek fel: üzemanyagtárolás; ömlesztett tárolás és kezelés (vegyi anyagok, oldószerek, tej stb.); termelés; hulladékgazdálkodás; levegőtisztítás; szennyvízkezelés; vízelvezetés; hulladéklerakó; tűz; időjárás; közlekedés; és örökség. A kockázatokat a valószínűségi és következményi pontszámok szorzata alapján rangsorolták. Ezután enyhítési javaslatokat tesznek, kockázattulajdonosokat jelölnek ki, és meghatározzák a megvalósítás időkeretét.

A második lépés a legvalószínűbb legrosszabb forgatókönyv azonosítása, számszerűsítése és költségszámítása. Ez az a potenciális esemény, amely a legnagyobb környezeti felelősséggel jár (azaz a fentiek közül a legmagasabb következményi pontszámot kapja). A valószínűsíthető legrosszabb forgatókönyv részletes leírása az alábbiak szerint történik:

• az elveszett anyagok típusai
• az elveszett anyagok mennyisége
• az érintett útvonalak
• a hatás jellege és mértéke
• a szükséges ellenőrzési és helyreállítási intézkedések

A holland modellt a hollandiai Seveso-vállalatok és az I. melléklet IED 4. kategóriájába tartozó (vegyipari) vállalatok engedélyeinek kiadásáért felelős illetékes hatóságok számára fejlesztették ki, hogy segítsen meghatározni a környezeti károk helyreállítási költségeinek fedezéséhez szükséges pénzügyi biztosíték összegét.   A holland modell google-fordítása a II. mellékletben található. 

A 4. fejezet (amely a módszert tartalmazza) angol nyelvű fordítása az IMPEL 2017/22. számú, 2018-ban frissített jelentésének II. mellékletében található, amely elérhető a https://www.impel.eu/projects/financial-provision-what-works-when/

A megközelítés azon a feltételezésen alapul, hogy a vállalat rendelkezik naprakész és érvényes engedéllyel, és hogy a vállalat eleget tesz a környezetvédelmi kötelezettségeinek.  A modell logikája inkább a hatásokon, mint a kockázatokon alapul, és a vállalat bezárását (csődjét) egy esemény következményeként vesszük alapul.  Ennek oka, hogy a vállalat ilyen típusú bezárása automatikusan magában foglalja azokat a közköltségeket, amelyek egy rendes üzlet megszüntetéséből következhetnek.

Feltételezve, hogy a vállalat betartja a naprakész engedélyét, a környezeti esemény miatti vállalatbezárás (csőd) esetén a készletek és hulladékok ártalmatlanítása, valamint a talaj-, felszíni és felszín alatti vízszennyezés helyreállítása miatt környezeti költségek merülnek fel. A nem környezeti költségek (pl. gazdasági kár) nem képezik a modell részét.

Az engedélyt kiadó vállalatok könnyen kitölthetik a modellt azokkal az információkkal, amelyeket a vállalatoknak már az engedélykérelem benyújtásakor meg kell adniuk. A modell alkalmazása korlátozott számú lépés elvégzése után a pénzügyi garancia összegét eredményezi, amellyel a vállalat bezárása esetén a vissza nem térítendő környezeti költségek (nagyrészt) fedezhetők.

Három összetevő határozza meg a pénzügyi biztosíték mértékét:

1. A hulladék elszállításának és feldolgozásának költségei;
2. A talaj és a talajvíz helyreállítása; és
3. A felszíni vizek tisztítása és helyreállítása.

A pénzügyi biztosíték teljes nagyságát a három összetevő számított költségeinek összeadásával határozzák meg. 

A International Oil Spill Funds (nemzetközi olajszennyezési kártérítési alap) honlapján jelentős mennyiségű információ található a nemzetközi tengeri olajszennyezés-eltávolítási alapokból származó követelésekről. A kutatások különösen az olyan tényezőkkel való összefüggéseket vizsgálták, mint a szénhidrogén típusa és a kiömlött mennyiség. Történtek kísérletek képletek és modellek kidolgozására is, amelyekben ezeket a tényezőket és más tényezőket, például a földrajzi elhelyezkedést, a partvonal típusát, a környezeti és társadalmi-gazdasági jellemzőket és a tisztítási stratégiát használták. Bár ezeket óvatosan kell kezelni, tekintettel az adatkészletek korlátaira és a valós életbeli összetettségre, ezek a formulák vagy alapértelmezett értékek kidolgozásának lehetséges megközelítéseire utalnak.