A környezetvédelmi ellenőrzési rendszerek teljesítménymutatói

Projekt leírása és céljai

A projekt célja a környezetvédelmi felügyelőségek teljesítménymutatóinak kidolgozása volt. A projekt hatókörét illetően megegyezés született arról, hogy a projektnek az RMCEI-vel kapcsolatos mutatókra
kell kiterjednie. A mutatóknak tartalmazniuk kell bemeneti, kimeneti és eredménymutatókat.

Az ötletbörze fázisa

Az első fázisra, 2008-ban került sor. A csoport megállapodott azon mutatók rövid listájában, amelyeket egy jövőbeli IMPEL-projektben tovább kell elemezni. A projekt keretében az önkéntes országok szolgáltatják a kiválasztott mutatókhoz szükséges adatokat, amelyeket aztán elemeznek és megvitatnak. Mivel az RMCEI hatálya alá tartozó valamennyi létesítményre vonatkozó adatok összegyűjtése túlságosan nehézkesnek bizonyult, megegyeztek abban, hogy a projektnek az IPPC-berendezésekre kell összpontosítania. Az IPPC-irányelv alapján az egyes ágazatokra való további korlátozás megfontolandó, ha ez összehasonlíthatóbb és reprezentatívabb adatokhoz vezet. A projekt végén értékelni kell az alkalmazási kört.

A mutatók meghatározása

A gyakorlat célja a 2008-as "A környezetvédelmi felügyelőségek teljesítménymutatóinak kidolgozására irányuló IMPEL-projekt ötletbörzéje" című IMPEL-projekt által javasolt 10 teljesítménymutató meghatározása, erősségeik és gyengeségeik értékelése, valamint egy kísérleti teszt lefolytatása az IMPEL-tagok rövid listáján. Ennek alapján a mutatók felülvizsgált és a lehető legpontosabban meghatározott listáját javasolták, az egyes mutatók minőségi értékelésével együtt.

A projekt során a tagállamok közötti számos politikai és működési nehézség miatt az EU-szintű összehasonlítható mutatók meghatározása rendkívül nehéznek bizonyult. A kísérleti projekt megmutatta, hogy az összehasonlíthatóság gyakran alacsony, az adatok hozzáférhetősége változó, a válaszok skálája pedig nagy. Egyetértettek abban is, hogy a javasolt mutatók listája nem jellemzi a felügyelőségek hatékonyságát. Ez csak részleges értékelése a kapacitásuknak.

A felhasználás módjára vonatkozóan néhány ajánlást fogalmaztak meg: különösen, hogy jobb több mutatót használni, mint egyet, és a mutatókat minőségorientált eszközökkel kell kombinálni. Arra a következtetésre jutottak, hogy hasznos lenne az IMPEL, a Bizottság és más érintett felek, például az OECD között mélyreható megbeszélést szervezni annak további feltárása érdekében, hogy milyen minőségi és mennyiségi értékelési eszközöket, például auditokat, szakértői értékeléseket (IRI), konkrét ágazati/irányelv-specifikus kimeneti és eredménymutatókat és ezek kombinációit lehetne használni a felügyelőségek teljesítményének uniós szintű nyomon követésére.

Kvalitatív és mennyiségi értékelési eszközök vizsgálata a környezetvédelmi felügyelőségek teljesítményének értékelésére az EU-ban

Ez a projekt célja, hogy megvizsgálja az értékelési eszközök jelenlegi és lehetséges használatát a környezetvédelmi felügyelőségek értékelésére az EU-ban.
Változatos mutatókat és értékelési eszközöket vizsgáltak meg, és értékelték használatukat az értékelés három típusa esetében:

• egy-egy felügyelőség által a teljesítményének mérésére és a fejlesztendő területek azonosítására;
• külső ellenőrzés arra vonatkozóan, hogy a felügyelőség rendelkezik-e a hatékony működéshez szükséges "építőelemekkel"; és
• lehetőség szerint a felügyelőségek tagállamon belüli és EU-n belüli összehasonlítására.

Ez a projekt nem tudott egyetlen olyan számszerű mutatószámot meghatározni, amely beépíthető az értékelési eszközökbe, és amelyet igazságos és értelmes módon lehet használni a felügyelőségek teljesítményének számszerű rangsorolására az Európai Unióban. Ennek oka, hogy az egyes felügyelőségek működési körülményei jelentősen eltérhetnek egymástól. Ez a projekt azonban olyan elveket határozott meg, amelyek lehetővé teszik az eredménymutatókon alapuló korlátozott összehasonlítást. Az ilyen összehasonlítások elsődleges célja az kell, hogy legyen, hogy a felügyelőségek megérthessék, hogy mely intézkedések járultak hozzá leginkább az eredményekhez (azaz az ok-okozati összefüggésekhez), jobban megértsék az egyes körülmények között hatékony alternatív megközelítéseket, és ösztönözzék a legjobb gyakorlatok megosztását. Az eredménymutatók használata nem ajánlott a ranglisták vagy másfajta rangsorolás megkönnyítése érdekében. Az adatok ellenőrzésének eltérő megközelítései, a közös definíciók hiánya és a helyi kontextusbeli különbségek valószínűleg nem vezetnek tisztességes vagy értelmes összehasonlításhoz, és fennáll annak a veszélye, hogy az értékelés inkább vitaforrássá válik, mintsem a javítás eszközévé.

Kapcsolódó fájlok/információk

• A helyes dolgok módszertana