Hajó-újrahasznosítás (korábbi életciklus végén lévő hajók)

Projekt leírása és céljai

2017-ben a hajók/hajók 65%-át világszerte dél-ázsiai strandoló hajógyáraknak adták el bontásra (pl. India, Pakisztán és Banglades), ami jelentős környezeti és egészségügyi hatásokkal jár, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezek a hajók a 2017-ben partra vetett összes bontott hajó bruttó tonnatartalmának 80%-át tették ki. A hajók illegális kivitele strandolás céljából Dél-Ázsiában még mindig folyik, valamint a hulladékszállítási és hajó-újrahasznosítási szabályok kijátszása. Banglades, India és Pakisztán a 2019-ben globálisan bontott hajók bruttó tonnatartalmának közel 90%-át teszi ki, és e hajók egy részét vagy illegálisan exportálták Európából, vagy “legálisan” a szabályok megkerülésével.

Ez az IMPEL-projekt nem magára a partra vetésre összpontosít, hanem arra, hogy hogyan tudjuk megakadályozni a hajók illegális kivitelét az EU-ban, és hogy hatóságként hogyan tudjuk nyomon követni azokat az illegális eseteket, amikor a hajókat már partra vetették.

A hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK rendelet (WSR) európai szinten hajtja végre a Bázeli Egyezmény követelményeit. A hajók újrafeldolgozásáról szóló 1257/2013/EU rendelet (SRR) a hongkongi egyezmény követelményeit viszi előre, és szabályozza az újrafeldolgozásra küldött, uniós lobogó alatt közlekedő hajókat. Az SRR azt állítja, hogy az uniós lobogó alatt közlekedő hajókat a rendeltetési ország által engedélyezett létesítményekben kell újrahasznosítani a tagállamok országaiban, illetve a Bizottság által engedélyezett létesítményekben harmadik országokban. A nem uniós lobogó alatt közlekedő hajók szállítására a WSR szerinti előzetes írásbeli bejelentési eljárás vonatkozik.

A hajótulajdonosok rendszeresen kijátsszák a WSR-t, és a rendeletet nehéz betartatni, mivel a hajók átnevezése, átlajstromozása és tulajdonosváltása a hajók bontásra és újrahasznosításra történő elküldése előtt történik. Az SRR-t könnyű kijátszani mindaddig, amíg a nem uniós lobogóra való átállás gyakorlata folytatódik. A hongkongi egyezmény minden hajóra (függetlenül attól, hogy uniós vagy nem uniós zászló alatt közlekedik-e) vonatkozik majd, de az egyezményt még nem ratifikálták, és még sokáig tarthat, amíg ez megtörténik.

A kihívás az illegális hajó-újrafeldolgozás megelőzése azáltal, hogy nyomon követjük azokat a hajókat és hajótulajdonosokat, ahol az előírások kijátszására gyanakszunk, és lehetőleg már előre intézkedünk. Az ügyintézők és ellenőrök dolgának megkönnyítése érdekében fontos lesz:

• A hulladékszállítási rendelet és a hajó-újrahasznosítási rendelet közötti különbségek tisztázása
.
• A gyakorlati ismeretek megosztása (bírósági ügyek, dokumentumok, jelentések, tapasztalatok)
• Útmutató/füzetek kidolgozása a hajók illegális szállításának felderítésére és visszaszorítására
• Az IMPEL’intranet használata tudásmegosztási platformként és tudáscsereként, valamint a legjobb gyakorlatok összegyűjtése

A zárójelentés ismerteti a jelenlegi helyzetet, és összefoglalja a WSR vs. SRR végrehajtási gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásokat és útmutatásokat.

Kapcsolódó fájlok/információk

• Ship Recycling Regulation (SSR)