Tájékoztató dokumentum: A körforgásos gazdaság elveinek beépítése az IED engedélyekbe

Ez a dokumentum összefoglalja és elemzi a körforgásos gazdaság elveinek az ipari kibocsátási irányelv (IED) engedélyekbe való integrálásáról szóló IMPEL útmutató jelentésben szereplő főbb témákat, gondolatokat és tényeket.

Az IMPEL útmutató jelentésben szereplő kivonatokban bemutatott legfontosabb témákat, gondolatokat és tényeket.

1. Az iránymutatás áttekintése és célkitűzései:

Az útmutató dokumentum alapvető célja, hogy segítse az Európai Unió (EU) és a társult országok környezetvédelmi szabályozó hatóságait abban, hogy az IED-engedélyek követelményeit a körforgásos gazdaság elveihez igazítsák, és hatékonyan mérjék a teljesítményt. A dokumentumot széles közönségnek szánják, beleértve a szabályozó hatóságokat, az engedélyek íróit, a létesítményellenőröket és a helyi politikai döntéshozókat.

• Főbb célmeghatározás: Az útmutató célja, hogy "segítse a szabályozó hatóságokat abban, hogy az 'új IED körforgásos engedélyekbe beépítsék az önellenőrzési tervekre és jelentésekre vonatkozó rendelkezéseket.'" Ezeknek a jelentéseknek információkat kell tartalmazniuk a körforgóság nyomon követéséhez olyan eszközökkel, mint a körforgásos index. A dokumentum alapul szolgál a döntéshozatalhoz, a feltételek meghatározásához, és lehetővé teszi az üzemeltetők számára a körforgásos célok elérését.
• Célközönség: Az útmutató kifejezetten a "szabályozó hatóságoknak, engedélyek íróinak, létesítményellenőröknek szól. A helyi politikai döntéshozók számára előnyös lesz a dokumentum áttekintése, mivel lépésről lépésre áttekinti azokat a végrehajtási kérdéseket, amelyeket a szabályozóknak és az iparnak figyelembe kell vennie."

2. Szabályozási háttér és mozgatórugók:

A körforgásos gazdaság elveinek az IED-engedélyekbe való beépítését az EU átfogó környezetvédelmi stratégiái és jogszabályai mozgatják. Az iránymutatás kiemeli e szakpolitikák összekapcsolódását, hangsúlyozva, hogy az ipari anyagfelhasználás javítása kiemelt prioritás Európa számára.

• European Green Deal: A 2020-ban jóváhagyott átfogó stratégia célja, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Kifejezetten "kiáll a körforgásos gazdaság megvalósítása mellett, ahol az erőforrásokat hatékonyabban használják fel, és csökkentik a hulladék mennyiségét."
• Körforgásos gazdasági cselekvési terv (CEAP): A CEAP fő célja, hogy "a fenntarthatóság és a hatékonyság előmozdításával átalakítsa az Európai Unió gazdaságának erőforrás-gazdálkodását." Ez magában foglalja a hulladék csökkentését, valamint az újrahasznosítás és az újrafelhasználás ösztönzését a kulcsfontosságú ágazatokban.
.
• Zero Pollution Action Plan: Ez a terv hozzájárul a környezeti hatások csökkentésének és a fenntarthatóság előmozdításának tágabb céljához.
• Új ipari stratégia: Ez a stratégia támogatja a körforgásos gazdaságra való áttérést azáltal, hogy a fenntartható ipari gyakorlatok terén támogatja az innovációt és a versenyképességet.
• Releváns uniós jogszabályok: Az iránymutatás számos kulcsfontosságú irányelvre és rendeletre hivatkozik, amelyek a jogi keretet és további lendületet adnak a körforgásos gazdaság integrációjának, ideértve a hulladékokról szóló keretirányelvet (WFD), az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelvet (WEEE), a csomagolási hulladékokról szóló irányelvet, a környezetbarát tervezésről szóló irányelvet és a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelvet (CSRD). A 2023. január 5-én hatályba lépő CSRD jelentős a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények kiterjesztése miatt a vállalatok szélesebb körére. A kritikus nyersanyagokról szóló törvény (CRMA) szintén kiemelendő a tiszta technológiákhoz szükséges alapvető anyagokhoz való hozzáférés biztosításában játszott szerepe miatt.

3. A körforgásos gazdaság elveinek integrálása az IED-engedélyekbe:

Az útmutató feltárja a jelenlegi IED-kereten belüli, a körforgásos gazdaság elveinek integrálására szolgáló meglévő "horgokat", és meghatározza azokat a területeket, ahol további integrációra van szükség.

• Közvetlen intézkedések az IED-ben: A felülvizsgált IED igazodik a szélesebb körű uniós stratégiákhoz (Green Deal, CEAP, zéró szennyezés). Elismeri a nyersanyag-kitermelő ipar, különösen a fémipar stratégiai jelentőségét a zöld és a digitális átállás szempontjából. A legfontosabb közvetlen intézkedések közé tartozik az a követelmény, hogy az üzemeltetők környezetvédelmi vezetési rendszereket (EMS) hozzanak létre és hajtsanak végre, amelyek a környezeti teljesítmény javítására, a hulladékkeletkezés megelőzésére, az erőforrás- és vízfelhasználás optimalizálására és a veszélyes anyagok kezelésére összpontosítanak. Az engedélyeknek az erőforrás-fogyasztás és az újrafelhasználás nyomon követésére vonatkozó követelményeket is tartalmazniuk kell.
• Közvetett intézkedések és kontextuális integráció: Az iránymutatás javasolja a körforgásos gazdaság szempontjainak beépítését az engedélyezési folyamat különböző aspektusaiba, beleértve a kérelmek felülvizsgálatát, az engedélyek megírását és az EMS szerepét.
• A körforgásos terv: A javasolt egyik kulcsfontosságú elem egy "körforgásos tervnek az IED kérelem részeként történő felvétele." Ennek a tervnek fel kell vázolnia az üzemeltető'nek a körforgásos gazdaságra vonatkozó megközelítését a működésük és termékeik különböző aspektusai tekintetében. Az I. melléklet részletes szerkezetet ad egy ilyen terv tartalmához, amely kiterjed a tevékenységekre, a szabályozási háttérre, az EMS-re, valamint a termelési folyamathoz, a termék életciklusának végéhez, a hulladéktermeléshez és a leszereléshez kapcsolódó konkrét körforgásos gazdasági elemekre.
.
• A körforgásos terv kulcsfontosságú tartalma: A tervnek tartalmaznia kell "a létesítményben végzett tevékenységek részletes leírását, beleértve a folyamatáramlási diagramokat," valamint az anyag- és energiabemenetek és -kibocsátások vázlatos leírását. A tervnek részleteznie kell továbbá a "meglévő környezetirányítási rendszert... világosan be kell mutatnia, hogy a meglévő környezetirányítási rendszer hogyan veszi figyelembe a körforgást." A konkrét elemek közé tartoznak a nyersanyagok (a másodlagos nyersanyagokra és a különösen veszélyes anyagok minimalizálására összpontosítva), a terméktervezés (a tartósság, javíthatóság és újrahasznosíthatóság hangsúlyozása), az ipari szimbiózis lehetőségei, a termék életciklusának végére vonatkozó stratégiák (beleértve a visszavételi szolgáltatásokat és a csomagolási hulladék minimalizálását), a hulladékminimalizálás és -kezelés a hulladékhierarchia szerint, valamint a leszerelési tervek, amelyek az anyagok és berendezések újrafelhasználását és újrahasznosítását helyezik előtérbe.

4. A környezetvédelmi vezetési rendszer (EMS) szerepe:

Az útmutató hangsúlyozza az EMS kritikus szerepét a körforgásos gazdaság céljainak elérésében az IED-létesítményeken belül. Míg az ISO 14001 szabványt ezzel összhangban lévő szabványként mutatja be, az iránymutatás felvázolja azokat a konkrét elemeket, amelyeket az EMS-ben figyelembe kell venni a körforgásos gazdálkodás kezelése érdekében.

• EEMS követelmények: Az EMS-nek tartalmaznia kell "a létesítményben jelen lévő vagy onnan kibocsátott veszélyes anyagok vegyianyag-jegyzékét, valamint a hulladék keletkezésének megelőzésére, az erőforrás- és energiafelhasználás optimalizálására és a víz újrafelhasználására irányuló intézkedéseket."
• A körforgásos gazdaság céljainak elérése az EMS-en keresztül: Az útmutató felsorolja az EMS-nek figyelembe veendő konkrét témákat, mint például az elsődleges nyersanyagok felhasználásának korlátozása, a fenntartható elsődleges és másodlagos anyagok használatának növelése, a termékek körforgásos tervezésének kialakítása, az erőforrás- és hulladékgazdálkodási tervek végrehajtása és az erőforrás-fogyasztás leltározása.

5. A körforgásos gazdaság teljesítményének értékelése: A körforgásos index:

Az útmutató jelentős hozzájárulása egy "körforgásos index" kidolgozása az IED-berendezésekre vonatkozóan. Ez az index módszertant biztosít az egyes létesítmények körforgásos teljesítményének számszerűsítéséhez és értékeléséhez.

• Az index célja: Az index célja, hogy a körforgásos teljesítményt "átláthatóvá és számszerűsíthetővé,"tegye; lehetővé téve a közös fejlesztési utakat és a teljesítményértékelést.
• Módszertan: Az olyan szabványok, mint az UNI/TS 11820 által inspirált index a körforgékonyság értékelésére egy - jellemzően 0-100-as skálán alapuló - minősítési rendszert használ. Holisztikus megközelítést alkalmaz, a termék teljes életciklusát figyelembe véve. A módszertan magában foglalja a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k) meghatározását, a bizonyítékok összegyűjtését, az adatok normalizálását, a súlyok hozzárendelését, az index kiszámítását és az eredmények értelmezését.
• Kulcsfontosságú teljesítménymutatók kategóriái: Az iránymutatás hét kategóriát javasol a kulcsfontosságú teljesítménymutatókra: Környezetgazdálkodás, energia- és erőforrás-felhasználás, kibocsátás, hulladék és melléktermékek, terméktervezés, ellátási lánc és logisztika, valamint politika és társadalmi hatás.
• A CE-index alkalmazásai: Az engedélyek írói számára: Az index felhasználható "annak értékelésére, hogy a javasolt létesítmények vagy folyamatmódosítások összhangban vannak-e a CE-elvekkel,""konkrét körforgásos gazdasági célok meghatározására, amelyek engedélyezési feltételekként szerepelhetnek,"és "az üzemeltetők számára a CE-mérőszámok nyomon követésének és jelentésének előírására." Segíthet továbbá a követelmények ágazatonkénti testreszabásában és a fokozatos fejlesztések előírásával támogathatja a körforgásra való áttérést.
• Az IED-ellenőrök számára: Az index megkönnyíti az engedélyezési feltételek "nyomon követését és ellenőrzését" és segít a "Meg nem felelés azonosításában" azáltal, hogy egyértelmű kritériumokat biztosít a körforgásos gazdaság követelményeitől való eltérésekhez.
• A CE-index használatának előnyei: Ezek közé tartozik az adatvezérelt döntések biztosítása, a fejlődés időbeli nyomon követésének lehetővé tétele, valamint az IED erőforrás-hatékonysági és hulladékminimalizálási céljaihoz való igazodás.
• Korlátozások: Az útmutató megjegyzi, hogy a körforgásos index "nem alkalmas a különböző típusú létesítmények közötti közvetlen összehasonlításra" a folyamatok és az erőforrásigények eltérései miatt. A leghatékonyabb az azonos létesítménykategórián belüli összehasonlításhoz vagy egy létesítmény teljesítményének időbeli nyomon követéséhez.

6. IED megvalósítása: A felügyelők szerepe:

A környezetvédelmi ellenőrök kulcsfontosságúak a körforgásos gazdaság elveinek az IED keretében történő végrehajtásában.

• Főbb feladatok: Az ellenőrök feladata a nyersanyagok értékelése, az átalakítási tervek értékelése, a körforgásos gazdaság elveinek betartásának ellenőrzése (beleértve a tervezési tervek újrahasznosíthatóságának ellenőrzését, a hulladékminimalizálási törekvéseket és a visszacsatolási körök felülvizsgálatát), valamint az EMS adatok hasznosítása.

7. Ajánlások a politikai döntéshozók, a szabályozó hatóságok és az ipari szereplők számára:

Az útmutató ajánlásokat tesz a különböző érdekeltek számára a körforgásos gazdaság gyakorlatainak előmozdítása érdekében az IED-megfelelés keretében.

• A kormányzati és szabályozói részvétel jelentősége: A kormányok és szabályozó hatóságok létfontosságú szerepet játszanak a körforgásos gazdaság gyakorlatainak előmozdításában a politika, a szabályozás és az együttműködés révén.
• Az együttműködés stratégiái: Az ipari szereplők, a szabályozó hatóságok és más érdekelt felek (tudásintézetek, pénzügyi szervezetek, szakszervezetek, civil szervezetek) közötti együttműködés előmozdítása alapvető fontosságú. A stratégiák közé tartozik például a több érdekelt fél részvételével működő platformok létrehozása, a partnerségek ösztönzése és az ipari szimbiózis előmozdítása.
• Politikai és szabályozási ajánlások: A szakpolitikára és szabályozásra vonatkozó konkrét ajánlások közé tartozik az erőforrás-felhasználás leltározásának előírása az engedélyekben, a fenntarthatósági jelentések elemzése a körforgásra való összpontosítás szempontjából, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó politikák integrálása a hulladékkibocsátás csökkentésével. Az ösztönző intézkedések közé tartozik az erőforrások rendelkezésre állásának és költségeinek megvitatása a vállalkozásokkal a körforgásos gyakorlatok ösztönzése érdekében, különösen a kritikus nyersanyagokat illetően.

8. Esettanulmányok és legjobb gyakorlatok:

Az útmutató számos esettanulmányt tartalmaz a körforgásos gazdaság elveinek ipari környezetben történő sikeres megvalósításának illusztrálására. Ezek a példák olyan gyakorlati alkalmazásokat emelnek ki, mint:

• A beton újrafelhasználása az acél- és cementgyártásban.
• Forbo Flooring'a linóleum vágási maradékok széleskörű újrahasznosítási programja és a "Visszavételi szolgáltatás'
.
• Roof2Road's eljárás a tetőfedő bitumen újrahasznosítására másodlagos nyersanyagként tetőfedő és aszfalt alapanyagként.
• Cargill Multiseed'a kakaóhéj megújuló üzemanyagforrásként való hasznosítása és a maradék hamu műtrágyaként való felhasználásának lehetősége.
• Az Amszterdami Kikötő'stratégiai területelosztása és a közös infrastruktúrába való beruházás az ipari szimbiózis elősegítése és a vállalatok összekapcsolása az erőforrások és energia cseréje érdekében.

Következtetés:

Az IMPEL útmutató átfogó keretet és gyakorlati eszközöket nyújt a körforgásos gazdaság elveinek az ipari kibocsátási irányelv engedélyezésébe és végrehajtásába történő integrálásához. Hangsúlyozza a holisztikus megközelítés fontosságát, a meglévő szabályozási keretek kihasználását, az érdekelt felek közötti együttműködés előmozdítását, valamint az olyan eszközök, mint a körforgásos terv és a körforgásos index felhasználását, hogy mérhető haladást érjünk el egy körforgásosabb és fenntarthatóbb ipari ágazat felé Európában. Az esettanulmányok bevonása értékes betekintést nyújt a sikeres végrehajtási stratégiákba.